Gyermelyi Zrt. Komárom-Esztergom vármegye

A Gyermelyi tésztagyár története igazán különösen alakult. Mivel Fejér és Komárom-Esztergom megye határán található, számunkra különösen érdekes a múltja.

1953. január 21-én tizenkét gyermelyi gazda, nem bírva tovább az egyéni gazdálkodást sújtó, mindinkább ellehetetlenítő terheket - a politikai nyomásnak engedve - megalakítja a Petőfi Szövetkezetet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szele szétfújja ezt a kezdeményezést, a laza szövetkezés felbomlik. 1959-ben azonban, az erőszakos tagosításnak engedve, immár 120 taggal újraalakul a szövetkezet, amely 1500 katasztrális holdon és két volt uradalmi majorban megkezdi a közös gazdálkodást. A belépő tagok, végleg feladva az egyéni gazdálkodás reményét, tudatosan igyekeznek javukra fordítani a mezőgazdasági nagyüzemben rejlő gazdasági előnyöket. 

Az 1960-as években a földterületek táblásításának, a gépesítésnek, a műtrágya és növényvédő szer használat bevezetésének köszönhetően növekednek a gabonafélék termésátlagai. A gazdák a takarmányegyensúly megtartása érdekében intenzív állatfaj tenyésztésébe fognak, árutojást termelnek.

1970-ben a kormány tésztagyár építéséről határoz, amelyhez helyszínt keresnek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozik a feladatra és megkapja a lehetőséget. Közös vállalati formában, 1971-ben elindul a tésztagyártás, két kereskedő cég és egy szakmai befektető társulásával. A hetvenes évek végén szépen jönnek az eredmények, két évtizedes átgondolt tőkefelhalmozás és takarékos gazdálkodás után a cég már megengedheti magának, hogy szociális kiadásokat is vállaljon. Támogatja munkavállalóinak családi ház építését, Gyermely és a környező falvak fejlesztését.

A nyolcvanas évek közepén már négy község határában gazdálkodik a szövetkezet, s a gazdasági lehetőségeket kihasználva az ipari háttér bővítésébe kezd a közös gazdaság. Malmot épít, így biztosítva egyenletesebb alapanyag-ellátást a tésztagyárnak. 1989-ben sikeresen megtörténik a napi 120 tonna felöntésű üzem beőrlése, ezzel egy újabb iparág meghonosítása.

A rendszerváltozáskor a közös tárgyi és szellemi értékek együtt tartásánál semmi nem lehetett fontosabb. A szövetkezet ekkor részvénytársasággá szervezi tevékenységét, és megtörténik a vagyon nevesítése. Valós tulajdonosok lettek az alapítók, azok az emberek, akik magukat mindig is annak tartották, és úgy is viseltettek a cég iránt. Így a dolgozók is részvényt szerezhettek a vállalatnál végzett munkájuk után.

A 2001-ben átépített, Bühler technológiával felszerelt malom kapacitása napi 300 tonnára növekszik, a tésztagyár tésztaipari lisztigényét így már teljes mértékben képes ellátni, emellett jelentősen nő a malom piaci részesedése is. A kapacitás növekedésének köszönhetően 2005-től automata zsákolóval, valamint kis egység csomagolóval is rendelkezik az ágazat, a Gyermelyi liszt megjelenik fogyasztói kiszerelésben is.

2003-és 2006 között felépül a XXI. századi igényeknek megfelelő, a legmodernebb gyártóvonalakat és csomagolástechnikát magába foglaló, csúcstechnológiával működő tésztagyári komplexum, melyhez egy ideális alapanyag-ellátást biztonságossá tevő lisztkeverő és egy automata magasraktár is kapcsolódik. 

2012-től Az Európai Unió szigorú állatjóléti előírásainak megfelelve befejeződik a tojástermelési ágazat teljes technológiai megújítása egy bővítéssel együtt. A három tojófarmon a legkorszerűbb, higiénikus termelési rendszerben, automatizált behordással, minden állatjóléti kívánalmat kielégítő módon történik a termelés. Magyarország legnagyobb tojástermelőjeként a Gyermelyi vállaltcsoport tovább erősíti piaci pozícióját, évente közel 140 millió darab friss tojás kerül ki a telepekről a gyárba és a héjas tojás piacra. 

2018-ra Közép-Európa meghatározó tészta gyárává vált. Az előző évek fejlesztései lezárultak. Két üzemegység is munkába állt Gyermelyen: egy modern takarmánygyár és egy új tésztagyár. A 60.000 tonna/év kapacitású takarmánygyár elindulásával lehetővé vált a saját állatállomány ellátása mellett a külső partnerek kiszolgálása is, amivel tovább növekedett az ágazat mérete. Az év szeptemberében átadásra került a Tésztagyár 2. A tésztagyártó kapacitás ezzel évi 70.000 tonnára növekedett, mely meghaladja a teljes magyar tésztapiac méretét. A modern üzem egymással kommunikáló, robotizált, automata rendszerekkel dolgozik, beleértve a logisztikai folyamatokat is. A beruházással az energiafelhasználás is jelentősen csökkent, így az üzem fajlagos környezeti terhelése is kedvezőbb lett. Az új tésztagyártó gépsorokhoz új csomagológépek is párosulnak, melyek lehetővé teszik a legkülönbözőbb csomagolási igények kielégítését.